Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Afrika

2009.09.19

 

Elhelyezkedése

 
Afrika elhelyezkedése

Nyugaton az Atlanti-óceán, keleten az Ádeni-öböl, az Indiai-óceán, a Szuezi-csatorna és a Vörös-tenger, északon a Gibraltári-szoros és a Földközi-tenger határolja.

Partvonalának hossza 30 490 km, amely a nagy területéhez képest elég kevés. Az egyetlen összeköttetés egy másik szárazfölddel, Ázsiával a Szuezi-csatorna, amely Afrika és az Arab-félsziget között található. Európát leginkább a Gibraltári-szorosban, valamint a Málta és Szicília felé eső Földközi-tengeri szakaszon közelíti meg Afrika.

A legkisebb állama Gambia, a legnagyobb Szudán.

 

Történelem

 
Szaharai sziklafestmény az i. e. 5. évezredből

Afrika területén kezdődött meg 6-7 millió évvel ezelőtt az emberré válás, vagyis az emberfélék (Hominina) kiemelkedése az állatvilágból. Lásd még: Australopithecus, Vízimajom-elmélet.

Louis Leakey, angol származású kenyai antropológus 1964-ben a Viktória-tó közelében lévő Olduvai-szurdokból hozta felszínre az emberi nem (Homo) legkorábbi ismert faja, a Homo habilis csontjait. Később az előember és az ősember több más fajának csontjai is Afrika területéről kerültek elő (Homo rudolfensis, Homo ergaster és Homo rhodesiensis). Etiópiában találták meg a mai ember (Homo sapiens) legkorábbi maradványait, a Szaharában, Dél-Afrikában és Afrika egyéb területein pedig sok későbbi kőkorszaki emléket is felfedeztek. A kontinenssel kapcsolatban a történészek azt mondják, hogy „itt ringott az emberiség bölcsője”, mert itt találták meg a legrégibb emberi leleteket, tehát Afrikából indulhatott útjára az emberiség.

 
A térképen az európai országok 1913-as gyarmatai láthatóak

██ Belgium

██ Franciaország

██ Németország

██ Nagy-Britannia

██ Olaszország

██ Portugália

██ Spanyolország

██ Független

Az i. e. 97. évezred között ezelőtt alakultak ki az első neolitikus kultúrák, amelyek nyomai a Szahara közepén lévő Hoggar-hegységben és a Taszilin-Ádzseren található sziklafestményeken láthatóak.

Henri Lhote francia régész – a Taszili-fennsíkon végzett kutatásai során – a szikla- és barlangfestményeket vizsgálva a következő korszakokat határozta meg:

I. e. 43.évezred között megalakult az egyiptomi Óbirodalom.

I. e. 814-ben a föníciaiak megalapították Karthágót, majd az i. e. 7. század körül keletről nyugat felé haladva körülhajózták Afrikát.

I. e. 331-ben megalapítják Alexandriát.

A 46. század között megkezdik Zimbabwe építését.

A 916. század között létesültek a nagy afrikai birodalmak: Meroe, Mali, Monomotapa, Ghána és Szonghai.

1330-1349 - Ibn Battuta a szomáliai partok kikötőihez hajózik, majd Fezből Malin keresztül Timbuktuba tart.

 

Felfedező utak Afrikába 

 

Keletkezése és mai felszíne 

Afrika nagy része ősmasszívum. 1. Tengeri üledék képződött pl: agyag, mészkő, homokkő 2. Táblás vidék: a tenger mélyén az ősföldre üledékes kőzetrétegek rakódtak, s később a felszínre emelkedtek. Vízszintes rétegekből áll a ~. 3. Ősföld: a földkéreg legkorábban megszilárdult darabjai, kőzetanyaga többnyire gránit. 4. Az Atlasz-hegység hegyláncai gyűrődéssel keletkeztek. 5. Az üledékes kőzetek kőolajat és földgázt tartalmaznak.

 

Földrajz 

Afrika legészakibb pontja Tunéziában a Blanco vagy Rasz-el-Abiad-fok, amely az északi szélesség 37°52'-nél található, legdélibb pontja a Dél-afrikai Köztársaságban, a déli szélesség 34°52'-nél található. A 73° különbség 8000 km-es távolságot jelent.

A kontinenst körülvevő szigetek részben önálló országok (Madagaszkár, Zöld-foki-szigetek, São Tomé és Príncipe, Comore-szigetek, Seychelle-szigetek), részben egyes európai országokhoz tartoznak (Madeira, Kanári-szigetek).

A földrész átlagos tengerszint feletti magassága 750 m.

Felszíne változatos, hisz megtalálhatók rajta az alacsony, 450 m átlagmagasságú pontoktól kezdve a magasabb, 1000 m fölé emelkedő területek is.

 

Hegységek és hegyek

Az öt legmagasabb afrikai hegység és legmagasabb csúcsaik:

Hegység Legmagasabb csúcs Magasság Állam
Kilimandzsáró Kibo-hegy 5895 m Tanzánia
Kenya-hegy Batian 5199 m Kenya
Ruwenzori-hegység Margherita 5109 m Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda
Etióp-magasföld Rász-Dasen 4620 m Etiópia
Virunga-hegység Karisimbi 4507 m Kongói Demokratikus Köztársaság és Uganda

A fentieken kívül az Atlasz-hegység a 4165 m-es Tubkal-heggyel Marokkóban, a 4562 m-es Meru-hegy Tanzániában és a 4095 m-es Kamerun-hegy Kamerunban szintén a kontinens magasabb hegységei közé tartoznak.

Medencék:

 
Afrika hegy- és vízrajza

A medencéket elválasztó fennsíkok:

A kontinens felszíne két nagy területre osztható:

  • Alacsony-Afrika
  • Magas-Afrika

Az angolai Benguela várostól a Vörös-tenger partján lévő Port Szudán kikötővárosig húzott vonaltól északnyugatra helyezkedik el Alacsony-Afrika, míg délkeletre Magas-Afrika.

 

Vízrajz 

 

Folyók 

Afrika és a Föld leghosszabb folyója a Nílus, amelynek hossza 6671 km. Ezt követi a Kongó, amely 4374 km hosszú és a kontinens legbővízűbb folyója, majd a 4184 km hosszú Niger és a 2736 km hosszú Zambézi. Fontos és természetileg érdekes folyó még az Okavango.

 

Tavak

Afrika legnagyobb tava, valamint a Kaszpi-tenger és a Felső-tó után a Föld harmadik legnagyobb tava a Viktória-tó, amelynek nagysága 68 870 km². Ezt követi a Föld második legmélyebb tava a Tanganyika-tó a 32 893 km²-es nagyságával és a Malawi-tó 29 600 km²-rel.

 

Vízgyűjtő területe

Az esőerdőkkel övezett Gambia folyó, Szenegál

A Földközi-tengerhez kapcsolódó (kb. 4,5 millió km²)

Az Atlanti-óceánhoz kapcsolódó (kb. 10,6 millió km²)

Az Indiai-óceánhoz kapcsolódó (kb. 5,5 millió km²)

Lefolyástalan területek

 

Éghajlat 

 
A növényzet februárban és augusztusban

Afrika földrajzi helyzeténél fogva (az Egyenlítőtől északra és délre nagyjából szimmetrikusan helyezkedik el) a kontinens területének kb. 95%-a trópusi övezetben található. Ennek következtében a Föld legforróbb kontinense.

Éghajlattípusok:

  • Kétszakaszos esők öve
    Az Egyenlítő környékén.
    • Jellemzői:
      • állandó magas hőmérséklet
      • szinte egész évben csapadékos
      • a levegő nedvességtartalma állandóan magas
  • Nyári esők öve – egyszakaszos esőöv
    Az Egyenlítőtől délre és északra.
    • Jellemzői:
      • nyár eleji hónapok hőmérséklete magasabb, mint az Egyenlítőnél
      • a hőingás a szárazsággal együtt növekszik
  • Zonális sivatagok és félsivatagok
    A térítők környékén.
    • Jellemzői:
      • csapadékszegény
      • száraz
      • alacsony a levegő páratartalma
      • magas a napsütéses órák száma
  • Mediterrán
    A kontinens legészakibb és legdélibb részein, Atlasz-vidék és Fokföld.
    • Jellemzői:
      • nyáron szárazság
      • télen sok csapadék
  • Monszun
    A guineai partoknál és Délkelet-Afrikában.
    • Jellemzői:
      • nyáron a tenger felől nedves szelek érkeznek
      • télen a kontinens felől száraz és forró szelek érkeznek

 

Növény- és állatvilág 

Tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis)
 
Egy zsiráf a szavanna és őserdő határán
 
Elefántok egy kenyai nemzeti parkban
  • Trópusi esőerdő
    Az egyenlítő környékén a Kongó-medence, valamint a Guineai-öböl partvidéke, illetve Madagaszkár keleti tengerpartja. A Kongó-medence Amazónia után a Föld második legnagyobb esőerdeje.
    • Növényvilág
      A trópusi esőerdőt nagyon sűrű növényzet, szinte járhatatlan erdő, fokozatosan újuló levélzet és nagy fajgazdagság jellemzi. Az erdőben a fényviszonyokhoz igazodva több szint alakult ki:
      • első lombkoronaszint – magas, 50 m-ig nyúló óriásfák alkotják
      • második lombkoronaszint – közepes termetű, 20-25 m-ig nyúló fák jellemzik
      • harmadik lombkoronaszint – kisméretű fák bújnak meg
      • cserjeszint – növényei a pálmák
      • gyepszint – páfrányok élnek itt
      • liánok szintje – kúszónövények
      • epifiták szintje – fán lakó növények
    • Állatvilág

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Oldal üzemeltető - Lakkosága

2011.01.15 11:11

A kontinens népessége: körülbelül 924 millió fő


És ha valamilyen kérdésed volna vagy jegyzetek kellenének nyugodttan szólj.

kiss anamária - monostor pályi

2011.01.15 10:27

mennyi a lakosságaának a száma?