Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Ausztrália

2009.09.19

Az Ausztrál Államszövetség területét tekintve a hatodik legnagyobb ország a Földön; az egyetlen, amely egy egész kontinensre kiterjed, és a legnagyobb Ausztrália és Óceánia földrészén belül. Új-Zéland tőle délkeletre, Indonézia, Pápua Új-Guinea és Kelet-Timor északra helyezkedik el. Az Egyenlítőtől délre (a déli féltekén), a 10. és a 40. szélességi kör között található.

 

Ausztrál Államszövetség
Commonwealth of Australia
Ausztrália zászlaja Ausztrália címere
zászló címer
Himnusz: Advance Australia Fair
Ausztrália fekvése
Főváros Canberra
d. sz. 35° 18′ 149° 8′
Államforma alkotmányos monarchia
 - Államfő II. Erzsébet ausztrál királynő
 - főkormányzó Quentin Bryce
 - Miniszterelnök Kevin Rudd

 

Hivatalos nyelv angol
független 1901. január 1. 
 - Egyesült Királyságtól  
Terület  
 - Összes 7 692 030 km² (6..)
Népesség  
 - 2008 évi becslés 21 310 250  (54.)
 - Népsűrűség 3 fő/km²
GDP 2002
 - Összes 525,5 milliárd USD (16.)
 - Egy főre jutó 26 631,88 USD
HDI ()  (.) – 
Pénznem Ausztrál dollár (AUD)
Időzóna (UTC+8–11)
 - Nyári időszámítás (UTC+9–12)
Internet TLD .au
Nemzetközi gépkocsijel AUS
Hívószám +61

 

Az országnév eredete kifejezésből ered, ami „ismeretlen déli föld”-et jelent. Ausztrália felfedezése előtt egy ezen a helyen feltételezett földrészt jelöltek így a térképeken.

Földrajz

Ausztrália az Indiai- és a Csendes-óceán határvonalán helyezkedik el. Északon a Timor- és az Arafura-tenger, valamint a Torres-szoros, délen és nyugaton az Indiai-óceán, keleten a Korall- és a Tasman-tenger határolja.

Legészakibb pontja a York-fok (déli szélesség 10°41`), legdélebbi pontja pedig a Bass-szorosba nyúló kiszögellés, a Wilson-fok (déli szélesség 39°8`), amelyek távolsága mintegy 3180 km.

Jelentősebb félszigetei:

  • York-félsziget (északon)
  • Arnhem-föld (északon)
  • Yorke-félsziget (Adelaide-nál)

Jelentősebb tengeröblök:

  • Carpentaria-öböl (északon)
  • Spencer-öböl
  • Szent Vince-öböl (Adilaide-nál)
  • Port Phillip-öböl (Melbourne-nél)

Jelentősebb szigetek:

  • Tasmania
  • Melville-sziget (északon)
  • Groote Eylandt és a Wellesley-szigetek (északon)
  • Dirk Hartog-sziget (nyugaton)
  • Kenguru-sziget (délen)
  • Furneaux-szigetek (délen)
  • Király-sziget (délen)

Domborzat

A kontinens hossza nyugat-keleti irányban a Steep-foktól (Greenwichtől keletre 113°9`) emelkedő Byron-fokig (keleti hosszúság 153°9`), amely légvonalban 4000 km.

A kontinens mintegy 300 m-rel emelkedik a tengerszint fölé, s teljes területének mindössze 6%-a haladja meg a 610 m-t.

Területének 85%-át az úgynevezett Outback, a világ legősibb tája foglalja el. Vörös sziklák, vörös por, okker síkságok, bíbor színben úszó hegyek, ragyogó kék ég és magányos házikók jellemzik a végeérhetetlen sivatagi tájat.

Ausztrália földrajzi szempontból három részre osztható:

Itt található a kontinens, valamint az Ausztrál Alpok legmagasabb hegysége a 2230 m magas Mount Kosciusko, továbbá az ország mély folyói és vulkanikus képződményei.
A 65 km átlagos szélességű, alacsony parti síkság keleten, délkeleten és délnyugaton. Ez Ausztrália legsűrűbben lakott része.
A keleti parton található az átlagosan 1220 m magas Nagy-Vízválasztó-hegység, amely a parti sík területeket választja el a szárazföld belsejétől. A hegység északról a York-foki-félszigettől (Cape York) indul és a keleti parttal párhuzamosan – 3000 km hosszan – a délkeleten lévő Victoria államig húzódik.
  • középen: Belső-ausztráliai-medence
Elkülönülő részei északon a Carpentaria-öböl síksága, délen a Murray-Darling-alföld és nyugaton az Eyre-tó térsége.
  • nyugaton: Nyugat-ausztráliai-fennsík
A Nyugat-ausztráliai-pajzs átlagosan 300-500 m magas és a kontinens 60%-át foglalja el. Legnagyobb részét bokros sztyepp fedi, peremén helyezkednek el Ausztrália legnagyobb sivatagjai a Nagy-homoksivatag, a Gibson-sivatag, a Nagy-Viktória-sivatag és a Fátlan (Nullarbor)-síkság, valamint a Föld legősibb sziklái. A fennsíkot elszórtan kisebb hegyek, mint például a Macdonell-hegység és az Uluru bontják meg.

Vízrajz

Mivel a földrész igen száraz, nem bővelkedik vízfolyásokban. Említésre érdemes folyója a Murray (mörré), amely a Nagy-Vízválasztó-hegység csapadékos lejtőjéről szállítja a vizet az alföld felé. A keleti lejtőkről sok bővízű, de rövid folyó fut a Csendes-óceánba.

Éghajlat

Földrajzi elhelyezkedése következtében Ausztrália egyharmadára a trópusi, kétharmadára a mérsékelt éghajlat a jellemző. Az évszakok az európaihoz képest féléves eltolódásban váltják egymást: amikor nálunk tél van, ott akkor van nyár.

A partközeli területeken az óceánok, tengerek kiegyenlítő hatása mérsékli a téli és nyári, illetve a nappali és éjszakai hőmérsékleti szélsőségeket. Sydney-ben például a januári – tehát nyári – középhőmérséklet 22 °C, júliusban – tehát télen – általában 12 °C körül van. (Viszonyításul: Budapesten a téli-nyári átlagos középhőmérsékleti érték közötti különbség 23 °C körüli.)

A belső területeken azonban szélsőséges hőmérsékleti értékek is jellemzőek a kontinentális éghajlati hatás miatt. Meghatározza a hőmérséklet alakulását a tengerszint feletti magasság is. Az éghajlat további alakítói a légáramlások: a nyári passzátszelek, amelyek bőséges csapadékot (nyári monszun) hoznak a kontinens északi, északkeleti részére és a keleti partvidékre.

A téli időszakban a nyugati szélrendszer esőfelhői öntözik a déli, délkeleti partokat és Délnyugat-Ausztráliát. A kontinens belsejében és északon – a délkeleti passzátszelek miatt – azonban a tél száraz. Mivel magashegyek nem szabdalják a légköri képződményeket, gyakoriak a szélsőséges időjárási jelenségek, a hatalmas szárazságok vagy a pusztító áradások. Ausztrália északi partvidékén november és március között pusztító hurrikánok söpörhetnek végig.

Élővilág, természetvédelem

Bársonyos aranymadár (Sericulus chrysocephalus)
Koala (Phascolarctos cinereus) egy ausztrál parkban

A világon egyedülálló növény- és állatvilága van Ausztráliának.

Esőerdők

Sivatagos területek

  • növény: 30 fajta tövises fű, boab (baobab) fa, sündisznófű, sóbozót
  • állat: tüskés ördög (hangyával táplálkozik), teve

Ligeterdők

A keleti tengerparton, valamint a délkeleti és délnyugati területeken.

  • növény: eukaliptusz és páfrány
  • állat: koala (eukaliptusszal táplálkozik, napi 20 órát alszik), kisemlősök, rovarok, kacagójancsi (kookaburra), bundás tojásrakó (kacsacsőrű emlős, körülbelül akkora, mint egy nyúl, tömött, sötétbarna bundája, széles farka, úszóhártyás lába a vidrára emlékeztet, nagy, lapos, csőrszerű állkapcsa a kacsára hasonlít, egyetlen hátsó testnyílása van a széklet, a vizelet és az ivartermék közös kivezetője a kloáka, lágyhéjú tojással szaporodik)

Ausztrália címerállata. A kenguruk Ausztrália szavannáinak jellegzetes állatai. Közülük a legnagyobb a vörös óriáskenguru. Feje kicsi, mellkasa szűk, mellső végtagjai rövidek. Megnyúlt, erőteljes hátsó ugrólábán sebesen ugrál, közben hosszú farkával egyensúlyoz kb. 8-10 métert is ugrik. Növényevő. Kicsinyét erszényében hordozza.

Tenger

Nemzeti parkjai

Ausztrália egy egész kontinens, hatalmas kiterjedésű érintetlen területekkel. A szövetségi és tagállami kezelésben lévő, összesen 560 nemzeti park az ország területének 7.55%-ára terjed ki.[2]

Természeti világörökségei

Az UNESCO az alábbi területeket tekinti természeti világörökségnek:[3]

  • Fosszilis emlősök lelőhelye: Őslénytani szempontból a legjelentősebbek közé tartozik a világon.[4]
  • Fraser sziget: A világ legnagyobb homokszigete. Trópusi esőerdő borítja.[5]
  • Gondwana esőerdő: Vulkanikus kráterekben kialakult esőerdő.[6]
  • Nagy-korallzátony: A Föld legnagyobb korallzátonya.[7]
  • Kék hegyek: Homokkő fennsíkon eukaliptusz erdő.[8]
  • Heard és McDonald szigetek: Érintetlen terület bennszülött növény- és állatvilággal.[9]
  • Lord Howe-szigetcsoport: Elszigetelt óceáni terület sajátos élővilággal.[10]
  • Macquarie sziget: A szigeten megfigyelhető geológiai képződmények érdekesek.[11]
  • Purnululu Nemzeti Park: Karsztvidék.[12]
  • Shark Bay: Egyedülálló élővilág, nagyon ritka tengeri emlősök.[13]
  • Quennsland nedves trópus tája: Trópusi esőerdő.[14]
  • Kakadu Nemzeti Park: Mangrove-erdők.[15]
  • Tasmania vadonja: Jég által kialakított tájon mérsékelt égövi esőerdő.[16]
  • Uluru-Kata Tjuta Nemzeti Park: Ausztrália belső sivatagjában, különleges föltani képződmények között ősi társadalomban élnek emberek.[17]
  • Willandra tavak vidéke: Tavak és homok vidékén rendkívül régi emberi leletek.[18] Őslakosok [szerkesztés]

    Az angolszász gyarmatosítók előtt a kontinensen csak bennszülöttek éltek. Sorsuk számos rokon vonást mutat az észak-amerikai indián népek golgotájával. A 18. századig e szinte teljesen lakatlan földrész Terra Australis Incognita-ként élt az európaiak gondolkodásában; egy kontinens ismeretlen határokkal. A kor térképészei Déli Földnek hívták. Ausztráliát ekkor már mintegy 40 000 éve lakták a bennszülöttek. Az őslakosok a feltevések szerint Délkelet-Ázsiából, a mai Indonéz-szigetek felől érkeztek. A legújabb antropológiai kutatások szerint Ausztráliában vívták az első csatát a Földön, mint ahogy gondolatait is itt rögzítette először az ember. A bennszülöttek kultúrájának minden része a nomád életmódról tanúskodik. A mítoszok szerint őseik óriás kenguruk voltak (vagy kígyók, emuk), akik dalaikkal alkották meg a tájat, adtak életet a növényeknek, állatoknak, embereknek. A teremtés után eggyé váltak a Földdel (totemek tisztelete innen ered). A bumerángot kb. 10 000 évvel ezelőtt találták fel az őslakosok, és csak néhány középső sivatagos területen használta néhány törzs kisebb állatok elejtésére.

 

Ausztrália felfedezése, gyarmatosítás

James Cook kapitány hajójának a HM Bark Endeavour 1988 készített mása Cooktownnál

A 15. században a kínai Cseng-Ho admirális több felfedező utazást tett az Indiai-óceánon, de csak a szomáliai Mogadishuig jutott el. A kínaiakat a portugálok és a spanyolok követték, amikor a 16. században valószínűleg elérték Ausztrália északi partjait. 1602-ben megalapították a Holland Kelet-indiai Társaságot és kereskedelmi állomásokat alakítottak ki. A holland Willem Jansz volt az első európai, aki partra szállt a kontinensen, 1606-ban. A földrészt Új-Hollandiának nevezték el. 1607-ben a spanyol Luis Vaez de Torres hajózott végig először a később róla elnevezett szoroson, mely Új-Guineát és a York-fokot kötötte össze. 1642-ben a holland Abel Tasman elérte a mai Tasmaniát, felfedezte Új-Zélandot. A 17. század folyamán a hollandok feltérképezték az ált

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

czakó péter - battnya bacso 11

2012.03.27 15:00

krisztina - szerintem nagyon jó az oldal

2010.10.11 18:39

SZERINTEM,NAGYON JÓ AZ OLDAL!!

fsffsfs - Re: szerintem nagyon jó az oldal

2011.11.13 15:06

AZZZZZZZZZ

puxa - láwwwwwwwwww

2010.10.23 19:42

khkh,